Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2001. február 28.
Már áll a felsőháromszéki nagyközség, Gelence központjában a díszes milleniumi emlékmű. A fából készült alkotás mesterien ötvözi a keresztet a Szent Korona elemeivel, s ez a helybeli faragóművész, Kelemen Dénes alkotása. Folyamatban van a híres műemléktemplom kazettás mennyezetének restaurálása, amely freskói révén az UNESCO nyilvántartásában is szerepel. Itt működik ugyancsak Kelemen Dénes és fia, Botond vezetésével a 15-ös székely határőr-gyalogezred ütege, mint hagyományőrző csoport. Most állítják fel Gábor Áron egykori ágyújának mintájának mását, melyet az anyaországi Mosonmagyaróváron öntöttek. Ugyancsak a millenneumot fogja köszönteni két nyári esemény is: a neves történészről, Jancsó Benedekről fogják elnevezni a helybeli iskolát, és ide is ellátogat az a küldöttség (emlékbizottság), amely a Kárpát-medencének azokat a helységeit járja be, ahol a Szent László királyt és a Szent László legendát ábrázoló freskót és falfestményt őriznek a templomok. Ez alkalommal megtekinti a híres gelencei falfestményt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is. /Millennium Gelencén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2001. március 16.
Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2001. szeptember 6.
Sepsiszentgyörgyön a textilipari és a Perspektíva iskolát felszámolták, a kettőből egy harmadikat hoztak létre, mely szept. 15-én Kós Károly Iskolaközpont néven nyitja meg kapuit. Mindezt a két iskola vezetősége kérte. A munkában a tanárok és a diákok is részt vettek, falat húztak, belső szerelést végeztek, így negyedannyi pénzből sikerült mindent rendbe tenni. Lesznek olyan napok, amikor bizonyos osztályoknak kizárólag a műhelyépületben tartanak órákat, az általános műveltségi tantárgyak a Gábor Áron utcai főépületben lesznek. Az idei tanévtől a középiskolában összesen tizenegy osztályban tanítanak, ebből három induló IX. osztály. Az esti tagozaton kilenc osztályban kezdődik a tanév, a szakiskolában hét folytató osztály és - ha a pótfelvételin betelnek a helyek - szintén hét induló évfolyam kezdi a tanulást, valamint három osztályban itt oktatják a speciális iskolából kikerülő szakiskolásokat is. A két tantestület pedagógusai mind helyet kaptak az új iskolában, a szabad helyekre helyettesítőket is felvettek. Két, létszámában fogyatkozó, a kínált szakmák tekintetében részben iskola helyett született egy új, melynek tizennyolcezer kötetes könyvtára van, két informatika laboratórium teljes felszereléséből áll a számítógépparkja, a nagy tornaterem mellé készült két kisebb. /(fekete): Új iskola Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2001. október 8.
Szentegyházán a Gábor Áron Művelődési Házban Dézsi Zoltán Remény című kötetének bemutatójával kezdődtek meg a III. Szentegyházi Napok. A rendezvénysorozaton részt vettek Szentegyháza testvértelepülései, Balatonboglár, Balatonlelle, valamint Szarvas képviselői is. Az ünnepi beszédeket és koszorúzást követően a helyi hagyományőrző lovas huszárok jelenítették meg a világosi fegyverletételt, valamint a 13 aradi vértanú elítélését és kivégzését. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./
2001. október 25.
A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Hadapródiskola Bajtársi Köre nagyszabású ünnepséget szervezett a magyar tüzértisztképzés újraindításának 60. és a Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Okt. 20-án Budapesten, másnap pedig Nagyváradon a római katolikus Bazilikában tartottak megemlékezést és ünnepi ökumenikus istentiszteletet, amelyen Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök celebrált szentmisét. Jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki a tüzérek védőszentjének Szent Borbálának most felavatott szobrát áldotta meg. A Baráti Kör adományozta szobrot, amely a zsolnai porcelángyárban készült, a bazilika egyik mellékhajójában helyezték el. /Magyar tüzérek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. november 19.
Nov. 17-én Kézdivásárhelyen tartották az új egyetemi év ünnepélyes megnyitását, melyen kétszáz első- és másodéves hallgató vett részt. A másfél hónappal megkésett egyetemi évnyitón a nagyszebeni Lucian Blaga Állami Egyetem képviseletében jelen volt dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, a szebeni egyetem prorektora, dr. Gligor Ciortea egyetemi tanár, a távoktatást működtető Alma Mater Alapítvány ügyvezető igazgatója. A szebeni tanárokat, az egyetemistákat és a meghívottakat Gábor Rezső tanár, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a távoktatásnak helyet biztosító iskola vezetője román és magyar nyelven köszöntötte. A tavalyi évét megkezdő 750 hallgató közül csupán 290-en fejezték be az első évet. Első éven pénzügyi biztosítás, kereskedelem, pszichológia, gazdasági informatika, jogtudományi és textilmérnöki szak indul. /(Iochom): Kézdivásárhelyen. Tanévnyitó a távoktatási egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2001. november 23.
Kézdivásárhelyen november 17-én került sor a szebeni Lucian Blaga egyetem tanévnyitójára. A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ étkezdéjének termében mintegy 200 első és másodéves hallgató volt jelen. A jelenlevőket Gábor Rezső igazgató köszöntötte, üdvözölte az egyetem jelen levő tanárait. A tanévnyitót dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, dr. Stoicescu Lucia lektor és dr. Gligor Ciontea prorektor, az Alma Mater Alapítvány igazgatója tisztelte meg jelenlétével. A 2000-2001-es tanévre 750-en iratkoztak be, mára mindössze 290 hallgató maradt. Az idén 165 elsőéves egyetemistát tartanak számon. Dr. Gligor Cionteahoz, az Alma Mater Alapítvány elnökéhez a jelenlevők több kérdést intéztek: miért nem kaptak tankönyveket, a tanárok miért nem tartanak órát, ill. mi történik azokkal az osztályokkal, melyeknek létszáma megcsappant. /Bartos Lóránt: 290 másodéves hallgató maradt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./
2001. december 7.
Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2001. december 12.
Nov. 30. és dec. 2. között ismét megrendezték Mátészalkán a Felnőtt Amatőr Színjátszó Fesztivált, amelyen ezúttal két erdélyi város csoportja is bemutatkozási lehetőséget kapott, Nagykároly és Szentegyháza. A szentegyháziak a helyi Gábor Áron Szakközépiskola és a mátészalkai szakközépiskola között évek óta jól működő testvériskolai kapcsolatnak köszönhetően a 2000. évi fesztiválon léphettek fel első alkalommal. A szentegyháziakat a díjkiosztó gálán különdíjjal jutalmazták. Ugyancsak különdíjat kapott Kiss László csoportvezetői, rendezői és színészi munkájáért. /Kiss László, Szentegyháza: Szentegyházai színjátszók Mátészalkán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./
2002. február 6.
Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2002. március 1.
Jakabos Csaba negyedszázadon át volt Kézdivásárhelyen a csavargyár igazgatója. Kovásznán született 1940-ben. Az óvodát, az iskolát Kézdivásárhelyen járta. 1957-ben érettségizett a Pedagógiai Líceumban. Távoznia kellett a kolozsvári egyetemről. Elment munkásnak Brassóba, közben elvégeztem a technikumot. Esti úton elvégezte a gépészmérnöki egyetemet. 1975-ben hazajött Kézdivásárhelyre, előbb főmérnök volt, majd a csavargyár vezérigazgatója lett, a funkciót 2000. jan. 30-ig töltötte be. Egyetlen cél volt: a felsőháromszéki embereknek munkát adni. A gyár virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig tartott, akkor a gyár háromezer embernek adott kenyeret. A városnak sportpályát, kartingpályát, a Gábor Áron Szakközépiskola épületét ők építették. Az egyik nehéz időszak ’92-ben kezdődött, amikor Petre Roman baklövései a román ipart általában tönkretették: forgótőke nélkül hagyták a vállalatokat Ezt éppen csak túlélték. Jelenleg haldoklik a gépipar, húsz-harmincéves technológiával pedig ma már nincs mit kezdeni. A román gépipar rosszat és drágán termel. - A csavargyár tulajdonosa jelenleg gyakorlatilag Erdély Ede. Erdély kijelentette, hogy mindenkinek megvan az ára…/Kocsis Cecília: Emberközelben Jakabos Csaba. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./
2002. április 13.
Kézdivásárhely polgármesteri hivatala febr. 15-én visszautasította az Agache család kérését, hogy emléktáblát szereljenek a főtéri szülészet-nőgyógyászat épületére, ahol a néhai őrnagyot a tömeg meglincselte. Ifj. Agache ennek ellenére febr. 28-án építkezési engedély kibocsátását kérte. A polgármesteri hivatal részéről Török Sándor polgármester és Zátyi András jegyző márc. 26-án ismételten közölte az Agache családdal: a Gábor Áron tér és az udvarterek a város történelmi központjaként nyilvántartott műemlékek, nem engedélyeznek semmiféle emléktábla-szerelést. /(Iochom): Agache-ügy. Másodszor is: nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2002. április 18.
Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2002. május 7.
Megjelent Bözödi György: Székely századok. Történelmi tanulmányok /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című munkája. Bözödi Györgynek a halála óta eltelt tíz esztendőben mind ez idáig nem jelent meg önálló kötete. Jelen kiadás az 1562. évi székely felkelés társadalmi-gazdasági okairól, az ágyúöntő Gábor Áronról, Marosvásárhely 1848-as márciusáról, a máramarosi fegyvergyártásról, a székely vértanúk peréről közöl tanulmányokat. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2002. május 10.
Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./
2002. június 7.
Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./
2002. július 26.
Júl. 25-én Németh Zsolt képviselő, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke Kézdivásárhelyre látogatott. A politikus elsőként a státusirodát látogatta meg, majd lakossági fórumon vett részt. A fórum házigazdája Tamás Sándor parlamenti képviselő volt. Németh Zsolt a bálványosi szabadegyetem megszületéséről, a státustörvényről és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról tartott tájékoztatót, majd kérdésekre válaszolt. A jelenlevők kezükben egy-egy szál virággal Gábor Áron főtéri szobrához vonultak, ahol a több száz fős tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2002. október 3.
Kézdivásárhely öt líceumában összesen 366 végeztek. A Gábor Áron Oktatási Központ 122 diákot indított útnak, 90 százalékuk sikeresen érettségizett. Az Apor Péter Szakközépiskola 60 líceumi végzőse közül 35-en tanulnak tovább. A Bod Péter Tanítóképzőn 70 diák végzett, közülük 35-en folytatják tanulmányaikat, az egyazon épületben működő Református Kollégiumban 15 diákból 11-en. A Nagy Mózes Líceumban 99-en végeztek, közülük 85-en tanulnak tovább. /(D.): Kézdiszékiek az egyetemeken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./
2002. október 7.
Okt. 5-6-án tartotta a városnapokat Szentegyháza. A sportrendezvények után megkoszorúzták a háborús emlékművet. Este Márton Árpád csíkszeredai festőművész tárlatát nyitották meg, majd a Gábor Áron Művelődési Házban a helyi színjátszó csoport adta elő a Néma leventét. Okt. 6-án a helyi hagyományőrző csoport előadásában emlékeztek Kossuth Lajosra, születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a 13 aradi vértanúra. Ezt követően leleplezték a Gábor Áron Művelődési Ház falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2002. október 12.
Balázs Antal fafaragó magyarországi kopjafás csillagtúráról érkezett haza. Mezőkeresztesen és Monokon a Kossuth-ünnepségen felavatták az általa egy kétszáz éves sepsiszentkirályi ház gerendájából faragott kopjafát. Balázs Antal az ünnepségen felszólalt: "Kossuth Lajossal egyidős székely ház gerendájából készült, és Gábor Áron harisnyás székely népének nevében arra kérjük a monokiakat, hogy a március 15-i ünnepi koszorúzások alkalmával a kopjafa mellett fújják el a Gábor Áron rézágyúja kezdetű dalt, s emlékezzenek arra, hogy szívünk együtt dobban, s népünket sohasem választhatja el még egy gúnyhatár sem." A kopjafa a művelődési háztól nem messze áll. /Sylvester Lajos: Gábor Áron rézágyúja Monokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2002. október 25.
Berecken 1991. márc. 6-án alakult meg a falu legnagyobb szülöttének nevét viselő Gábor Áron Kulturális Alapítvány. Az Illyés Közalapítványtól pályázaton nyert pénzből ingatlant vásároltak, ahol 1994-ben megnyílt a Gábor Áron-emlékház. Az alapítvány elnöke Khell Ödön, az emlékház udvarán épülő új szárnyról tájékoztatott: tervük Teleház beindítása az új szárnyban. /Bővül a Gábor Áron-emlékház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2002. december 20.
Kelemen Botond /Gelence/ Erdély egyik első honvéd hagyományőrző csapatának a szervezője és vezetője. Nemzeti ünnepeken Sepsiszentgyörgyön és magyarországi rendezvényeken jelen vannak a díszes negyvennyolcas honvédegyenruhában. A nacionalista erők a fapuskában, faágyúban veszélyes fegyvereket véltek felfedezni, még házkutatást is tartottak. A besúgók felsültek. A gelencei hagyományőrzők Felvidéken (Szlovákiában) is megfordultak, jelen voltak a szabadságharc tavaszi hadjáratának ismert csatáinak emlékére szervezett kárpát-medencei méretű ünnepségen. Filmre vették nem egy támadó csatájukat. A Székely Határőr-gyalogezred gelencei - és háromszéki - alakulatainak létrehozásában szerepe van a budapesti Halassy-Nagy Endrének, a Széchenyi Társaság egyik ügyvezetőjének, aki a magyarországi huszárhagyományok felelevenítésével foglalkozott/foglalkozik. Gelencén 1994-ben alakult meg az 1848-as hagyományőrző csoport, a 2. Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társasága. Kelemen Botond vállalta a szervezést. Azóta vannak már bélafalvi, csernátoni és szentkatolnai hagyományőrző csapatok is. Fokozatosan az eredetinek megfelelő felszerelésre volt szükségük, a fából faragott ágyút ki kellett cserélni bronzra. Az ágyúcsövet Mosonmagyaróváron öntötték. A magyar vámosok nehezen engedték át, a román vámosok különböző igazolásokat kértek, végül megérkezhetett az ágyú a hagyományőrzőkhöz. /Sylvester Lajos: Nagyapánk, Gábor Áron. Betörni a közöny kapuját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2003. március 15.
A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2003. április 2.
Márc. 29-én Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) volt a házigazdája az Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny erdélyi döntőjének, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezett. A Magyarországon sorra kerülő döntőre tízen jutottak be. /Iochom István: Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2003. április 9.
Bereckben a római katolikus egyházközösség, a Gábor Áron Alapítvány és a Művelődési Központ őrzi az önazonosság-tudatot is. Bereckben templomuk alapkő-letételének 200. évfordulójára készülnek /az előzőt az 1802-es földrengés pusztította el./ A templom históriájának megírására Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár vállalkozott, aki Bereck és Háromszék históriájának egyik legjobb ismerője. A Gábor Áron Alapítvány tevékenységének 12. esztendejébe lépett. Khell Ödön tanár és az alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, ennek eredménye az emlékház megteremtése és a Gábor Áron szobrának felállítása. A helyi Művelődési Központ vezetője Balogh András, értékes helyi történelmi, irodalmi és közművelődési kiadványok szerkesztője és írója. A művelődési centrum rendezvényeinek jellege messze túlmutat Berecken, a kisrégió határán. Balogh András a Berecki Harangszó című helyi kiadvány legújabb számán végezte az utolsó simításokat. /Kisgyörgy Zoltán: Tavasz Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./
2003. május 16.
Tájékozódó látogatásra Kovászna megyébe érkezett a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), a székesfehérvári Oktatási Központ és a Magyar Szakképzési Tanács négytagú küldöttsége. A vendégek a megyei szakoktatás-szakképzés helyzetéről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgetett a helyi oktatás vezetőivel - Keresztély Irma főtanfelügyelővel, Korodi Hajnalkával, az RMPSZ megyei elnökével, Popescu Marius szakfelügyelővel -, ellátogatott a Kós Károly, a Puskás Tivadar, a kereskedelmi és a Gábor Áron Iskolaközpontokba, az Amőba Oktatási Központba, Kézdivásárhelyen meglátogatták a New Fashion nadrággyárat is.A vendégek felajánlották többek között a tanulók gyakorlati oktatásának csere révén történő biztosítását, a szükséges anyagi források előteremtéséhez pedig a közös pályázatkészítést./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./
2003. május 26.
Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg máj. 25-én a hagyományos nárciszfesztivált a Szentegyháza melletti nárciszréten. Az ünnepség népviseleti felvonulásával kezdődött, majd a réten felállított színpadon kezdetét vette a zenés-táncos mulatság. A közönséget a csíkmadarasi, gyergyóremetei, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése szórakoztatta. Este a Gábor Áron Művelődési Házban a szentegyházi Hüpürcsös néptáncegyüttes lépett fel. /Szász Emese: Szentegyházi nárciszfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. június 28.
Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
